Az elmúlt három évben a gazdasági életben, itthon és a világban, bekövetkezett változások miatt a LEF keretében ismét felvetették azt az igényt, hogy – éppen a változások figyelembe vételével – át kell tekinteni a tanulmányok eddigi megállapításait, a stratégia elemeit, ahol szükséges, illeszteni kell a megváltozott, és folyamatosan változó körülményekhez.

Mindezzel párhuzamosan az utóbbi fél évben a Gazdasági Minisztérium és a Fejlesztési Minisztérium részéről is megélénkült az érdeklődés egy átfogó logisztikai stratégia iránt. Ez az érdeklődés megnyilvánult abban is, hogy a Gazdasági Minisztérium háttérintézményét, az IFKA-t kérte fel több, a minisztérium által szervezett fórumon, a logisztika szakmai képviseletére. Mivel az IFKA állandó meghívottja a LEF-nek, adódott az a lehetőség, hogy szoros együttműködésben készüljön el egy, államigazgatási szinten is benyújtható ütemterv a stratégia összeállítására.

Az első szakaszban elérendő célok érdekében módszerkéntegy külső mediátor által vezetett workshop-ot tartottunk,ahol a LEF szervezetei 3-3 tagot delegáltak. Ezzel párhuzamosanmeghívást kaptak a workshopra a Fejlesztésiés a Gazdasági Minisztérium illetékes munkatársai.
A stratégia elkészítésének első szakaszában egy külső mediátor által vezetett workshopot tartottunk, ahol a LEF szervezetei 3-3 tagot delegáltak. Ezzel párhuzamosan meghívást kaptak a workshopra a Fejlesztési és a Gazdasági Minisztérium illetékes munkatársai.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy az előzetes elemzések és a SWOT elemzés elsődleges feladata, hogy munkahipotéziseket adjon az átfogó helyzetelemzéshez, nem pótolhatja a gazdasági és társadalmi környezet pillérek szerinti részletes vizsgálatát.

Mindenképpen sikerként kell elkönyvelnünk, hogy a workshopon részt vettek a Nemzeti Gazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselői. Ebben az összefoglalóban is fontosnak tartjuk az általuk kiemelt tényezők felsorolását megjegyzések nélkül

Az NGM által jelzett tényezők

• ÚSZT közelítésében a logisztikai stratégia egy iparági stratégia.
• A Széll Kálmán terv – második verzió – is az ágazati stratégiák között említi a logisztikát, amikor kitér a szabályozási és egyéb aktuális logisztikai kérdésekre főleg vámkezelés terén)
• A Befektetői Tanács – logisztikai almunkacsoport – támogatja, hogy a logisztikai akciótervből öt éves időtávú stratégia készüljön.
• Az NGM „ágazati versenyképességi szerződések” megkötését készíti elő. Ez mindkét fél részéről az elvárásokat és vállalásokat rögzítené a közös versenyképességi célok elérése érdekében. A legfontosabb általános kormányzati versenyképességi elvárások az alábbiak: bevétel és foglalkoztatottság bővülés.
• Az NGM az NFM-mel közösen dolgoz ki közlekedési stratégiát (hardware – software megközelítés).

Az NFM által jelzett tényezők

• A 2014-20-as uniós fejlesztési periódus feltételei szigorodnak
• EU2020-hoz kell igazodni a nemzeti tervezés során
• elérhető források 20-25 százalékkal csökkennek
• partnerségi szerződés keretében fog történni a folyósítás
• komoly szerepet kapnak az ex ante kondicionalitások (23 stratégia elkészítése, NKS, környezeti hatásvizsgálat, előzetes EU jóváhagyás az infrastruktúra-fejlesztéshez, stb.)
• jelentősen csökkenni fog a vissza nem térítendő támogatások aránya
• a megítélt források 5 százalékát biztonsági tartalékba helyezik (ex post kondicionalitás)
• TEN10 politika felülvizsgálat alatt van. A jövőben törzshálózatok és átfogó hálózatok lesznek, amelyeket 2030-ig és 2050-ig kell kiépíteni. Ez Magyarország esetében mintegy 1500 km közlekedési hálózat fejlesztést jelent. Az előzetesen becsült fajlagos költség: 2-2,5 Mrd Ft/km). Fontos, hogy ezen fejlesztések prioritásainak kijelöléséhez is hozzá tudjon járulni a készülő logisztikai stratégia.
• Fontos, hogy a készülő logisztikai stratégia megfelelő inputokat szolgáltasson a 2014-2020-as uniós támogatási periódus tervezéséhez.

Forrás: mlbkt.hu
A teljes cikket itt éred el a lap alján: http://mlbkt.hu/2012/09/a-logisztika-magyarorszagon-a-jelenlegi-helyzet/