Évente több mint 2 milliárd tonna hulladék keletkezik az Európai Unióban, és ez a mennyiség évről évre növekszik. Tudatos fogyasztóként mindnyájunk kötelezettsége, hogy a lehető legkevesebb szemetet „termeljük”, de a fuvarozókra, akik esetenként hulladékszállításra kapnak megbízást, ezen túlmenően is számos kötelezettség hárul, amelyek teljesítése a jogalkotók szándéka szerint a lehető legalacsonyabb környezeti terhelést, az illegális tevékenység visszaszorítását célozza.

Az Európai Unió 98/2008/EK irányelve lefektette a hulladékokra vonatkozóan azokat az alapelveket, amelyek mentén a tagállamoknak saját szabályaikat meg kell alkotniuk. A hulladék kezelése során a következő sorrendet kell betartatni: a hulladék keletkezésének megelőzése, lehetőleg többszöri felhasználása, újrahasznosítása, más célú — főként energiatermelésre való — felhasználása, végül lerakása. A hulladékkezelési folyamatban a tagállamoknak együtt kell működniük, biztosítani kell a teljes folyamat átláthatóságát, a veszélyes hulladékoknak az emberi környezetre és egészségre nem ártalmas módon való megsemmisítését, speciális engedélyezési rendszerrel kell a hulladékkezelés szabályszerűségét, ellenőrizhetőségét és jogszerűségét biztosítani, nemzetközi intézkedési tervek és programok kidolgozásával kell a keletkező hulladék mennyiségének csökkentéséhez hozzájárulni. A Magyarországon is kötelező 1013/2006/EK rendelet szabályozza az országhatárokon túl irányuló hulladékszállítást, ennek ismerete minden fuvarozó számára fontos, aki hulladékszállítással kíván foglalkozni. A rendelet fő célkitűzése a környezet védelme érdekében a hulladékszállítások ellenőrzésének erősítése, egyszerűsítése, a jogellenes hulladékszállítások megakadályozása, egyidejűleg beillesztette az uniós jogrendbe a Bázeli Egyezményt és az OECD vonatkozó szabályait. A hulladékgazdálkodás témakörét legrészletesebben a 2000. évi XLIII. törvény szabályozza, amelyet számos kormányrendelet és miniszteri rendelet egészít ki.