Öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a Deutsche Post DHL által kidolgozott A szállítmányozás jövője: Logisztika 2050-ben című jövőkutatási tanulmány. Az ágazat szolgáltatásai iránti igény szinte mindegyik változat szerint jelentős mértékben növekszik. A tanulmányt ma a Földön, vízen, levegőben – Trendek és tendenciák 2012 logisztikai konferencián ismertették

1. Az elszabadult gazdaság – az összeomlás veszélye
   
2. Megahatékony metropoliszok
3. Testre szabott megoldások
4. Bénító protekcionizmus
5. Globális rugalmasság – lokális alkalmazkodás

Az öt forgatókönyv olyan kulcsfontosságú területek vizsgálatára épül, mint a kereskedelem, a fogyasztás, a technológiai és társadalmi tendenciák, valamint a klímaváltozás, és igyekszik megbecsülni azt, milyen hatással lesznek az ezeken a területeken bekövetkező változások a 2050-ben élő emberek életére és értékrendjére. A tanulmány öt, egészen különbözõ, néhol szélsőséges változatot mutat be azzal kapcsolatban, milyen lesz vagy lehet a világ 2050-ben.

Van azonban egy közös eleme a forgatókönyveknek: a logisztika alapvetően megváltozott szerepe. A logisztikai szolgáltatások iránti igény szinte mindegyik forgatókönyv szerint jelentõs mértékben nőni fog. Eltérnek azonban a változatok abból a szempontból, hogy konkrétan milyen feladatok hárulnak majd a logisztikai szolgáltatókra, és milyen kihívásoknak kell megfelelniük. Az elszabadult gazdaság – az összeomlás veszélye forgatókönyv szerint a világot kontrollálatlan materializmus és a fogyasztásintenzív fellendülés jellemzi. Ezt a fenntarthatatlan rendszert az erőforrások szakadatlan kizsákmányolása határozza meg, melynek nyomán felgyorsul a klímaváltozás és egyre gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák. A féktelen növekedés világában drámai mértékben megnő az igény a logisztikai és szállítmányozási szolgáltatások iránt.

Egy hatalmas, globális szállítmányozási hálózat teszi lehetővé a javak gyors eljuttatását a fogyasztás vagy a felhasználás helyére. A klímaváltozás azonban egyre gyakrabban okoz problémákat az ellátási láncok működésében, ez komoly kihívást jelent a logisztikai vállalatok számára. A megahatékony megavárosok forgatókönyv szerint a világ működését hatalmas „megavárosok” határozzák meg. Ezek egyszerre hajtómotorjai és haszonélvezői a fenntartható fejlődést célzó paradigmának. A városok növekedéséből adódó problémák – például a zsúfoltság, a közlekedési dugók és a légszennyezés – megoldása érdekében rendkívül hatékony tervezési, szervezési és megvalósító mechanizmusokat dolgoznak ki. A robotika forradalmasítja a termelés és a szolgáltatások világát. Megváltoznak a fogyasztói szokások is: a termékeket sokkal inkább bérlik az emberek, nem pedig megvásárolják. A hatalmas járműforgalmat hatékony közlekedésirányítási koncepciók segítségével kezelik. A világ megavárosai közötti kereskedelmi kapcsolatokat egy hatalmas hálózat teszi lehetővé, amely közúti, tengeri és űrrepülőkkel történõ áruszállítást egyaránt magában foglal. A logisztikai ágazat feladata a városok és a közművek logisztikai irányítása, valamint a repülőterek, kórházak és bevásárlóközpontok rendszerszintű szolgáltatásainak biztosítása. A testre szabott megoldások forgatókönyvben a fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy megtervezzék és létrehozzák saját termékeiket. Ebben központi szerepet játszanak az újonnan kifejlesztett 3D-s nyomtatók.

Ez a tendencia a regionális kereskedelem erősödését eredményezi, csak a nyersanyag és az információ áramlása zajlik globális mértékben. A logisztika szempontjából az értékláncok lokalizálódása miatt jelentős mértékben csökken az igény a kész- és félkész termékek nagy távolságba történő szállítására. A logisztikai szolgáltatók szervezik meg a teljes fizikai értéklánc működését. Szintén ők felügyelik a 3D-s nyomtatók számára készített tervekkel és adatokkal kapcsolatos kódolt információáramlást. A termelés decentralizált szervezése nyomán megnő a regionális logisztika és a közvetlen szolgáltatások jelentősége. A bénító protekcionizmus forgatókönyv szerint a gazdasági válságok, valamint a fokozódó nacionalizmus és protekcionizmus miatt a globalizációs tendencia megfordul. A technológiai fejlõdés lelassul. A magas energiaárak és a drámai nyersanyaghiány nemzetközi konfliktusokhoz vezet.

Ebben a helyzetben a logisztikai ágazat számára fokozott kihívást jelent a globális kereskedelem visszaesése és az ellátási láncok regionalizálódása. A kormányok stratégiai ágazatként kezelik a logisztikát. Mivel egyes országok és szövetségek között kiéleződnek a feszültségek, a független államokban tevékenykedõ logisztikai szolgáltatók egyfajta közvetítőként vesznek részt a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokban. A globális rugalmasság – lokális alkalmazkodás forgatókönyv olyan világot ír le, amelyben kezdetben az olcsó és automatizált termelésnek köszönhetően jelentősen megnõ a fogyasztás. A gyorsuló klímaváltozás miatt azonban egyre gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, amelyek gondokat okoznak az ellátási láncok és a karcsúsított termelési struktúrák működésében, ami gyakori ellátási hiányhoz vezet. A hatékonyság maximalizálásáról a sebezhetőség csökkentésére és a rugalmasság növelésére helyezõdik át a hangsúly. Ez a radikális elmozdulás a redundáns termelési rendszerek felé, valamint az ellátási láncok regionalizálódása megnöveli a globális gazdaság ellenálló képességét a problémákkal szemben.

Ez a regionális kereskedelemre épülõ, rugalmas rendszer nagymértékben a logisztikai ágazatra támaszkodik, amely prioritásként kezeli a folyamatos ellátás biztosítását, és tartalék infrastruktúra segítségével gondoskodik arról, hogy a szállítás a bizonytalan vagy veszélyes időszakokban is zavartalan legyen.  Az összetett „just-in-time” folyamatok helyett hatalmas raktárakat alakítanak ki a gyártó vállalatok közelében; az itt tárolt készletek nélkülözhetetlenek a megbízható mûködéshez.

Forrás: logisztika.com, youtube.com, delivering-tomorrow.com