Ha veszélyes hulladékot kíván szállítani, akkor a bejelentésnek tartalmaznia kell annak ADR szerinti besorolását, UN szám és osztály feltüntetésével, a csomagolási csoport megjelölésével. Információt kell adni — fajtánként — a tervezett éves szállítási mennyiségekről, tonnában. Részletes leírással kell szolgálni a szállítási tevékenységről, beleértve az előkészítés, rakodás, járműtisztítás, mérlegelés tervezett módját. Adatokat kell adni a járművekről, a telephelyről, a hulladékbirtokosokkal kötött szállítási szerződésekről, benyújtva a szándéknyilatkozatokat, szerződéseket. Nem rövid a benyújtandó dokumentumok listája sem, az eddig említetteken túlmenően a járművek hitelesített forgalmi engedélyei, a gépkocsivezetők oktatását igazoló iratok, a belföldi árufuvarozói engedély, környezetvédelmi biztosítás kötvénye stb. További iratokra van szükség, ha veszélyes hulladékot kíván szállítani. A kérelmet 4 példányban kell benyújtani, papír alapon, bekötve, hozzácsatolva valamennyi példányhoz a mellékelendő dokumentumokat, de CD-n vagy floppy-n is be kell nyújtani mindezeket. Ha sikeresen vette ezt az akadályt, és megszerezte a vállalkozás a belföldi hulladékszállítási engedélyt, akkor fogadhat el fuvarmegbízást nemzetközi hulladékszállításra. Érdemes tanulmányoznia a www.orszagoszoldhatosag.gov.hu honlapon található jogszabálygyűjteményt, ahol olvasható teljes terjedelmében az EU 1013/2006/EK rendelete, továbbá ezen rendelet magyar szövegében található fordítási hibák jegyzéke, valamint az 1418/2007/EK rendelet a zöldlistás hulladékok nem OECD országokba való szállításáról, és a 669/2008/EK rendelet a hulladékszállításhoz kapcsolódó bejelentőlap és a kísérő dokumentum kitöltésére vonatkozó utasításokról.

A nemzetközi hulladékszállításban az uniós jogszabály két fontos kategóriát különböztet meg: ezek az ún. „sárga listás” és a „zöld listás” hulladékok. A fent említett jogszabályok tartalmazzák a teljes és pontos felsorolását ezeknek az anyagoknak, általánosságban annyit kell megjegyeznünk, hogy zöld listásak a nem veszélyes és nem kevert hulladékok, sárga listásak a veszélyes és a kevert hulladékok. Ez utóbbiak szállítása mindig engedélyköteles és kísérő dokumentummal adható át nemzetközi fuvarozásra. Bár az engedély beszerzése és a dokumentumok kitöltése a bejelentő/szállítást szervező kötelezettsége, és ő felelős a megadott adatok helytállóságáért is, a fuvarozó csak a bejelentő/szállítást szervező által megfelelően kitöltött és aláírt kísérődokumentummal veheti át fuvarozásra azt a hulladékszállítmányt, amely a sárga listás felsorolásban szerepel. Az ún. zöld listás hulladékok sem szállíthatók azonban megfelelően kitöltött és aláírt kísérő űrlap nélkül. Engedélyköteles szállítmányok esetén a kísérő dokumentum 8. rovatát, zöld listás hulladékok esetén a kísérő űrlap 5. rovatát a fuvarozónak kell a szállítmány átvételekor kitöltenie és aláírnia. A 180/2007 (VII.3.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák a bejelentőlap, a kísérődokumentum és a zöld listás hulladékok kísérő űrlapjának mintáját, valamint azoknak a vámhivataloknak a felsorolását, ahol a hulladékszállítmányok átléphetik az EU határát. Időleges korlátozás vonatkozik néhány EU-tagállamba történő zöld listás hulladékszállításra. A megadott időpontig ezek a szállítmányok is engedélykötelesek (Lengyelországba 2012. december 31-ig, Bulgáriába 2014. december 30-ig, Romániába 2015. december 31-ig.).

Amennyiben a hulladékszállítás nem az EU-n belül történik, további jogszabályokhoz kell igazodni, nevezetesen a már fent említett 1418/2007/EK rendeleten túlmenően a Bizottság 740/2008/EK rendelete, 967/2009/EK rendelete és 837/2010/EU rendelete vonatkozik erre a szállításra. Végül, de nem utolsósorban arra a fontos különbségre kell rámutatnunk, hogy egy adott anyag, amelyet el kell szállítani, hulladéknak minősül-e, vagy sem. Fontos kérdés ez a fuvarozók részére, hiszen téves megítélés esetén számolniuk kell a szabálytalan hulladékkezelés miatt több százezer forintos bírsággal. A 2000. évi XLIII. törvény fogalom meghatározása szerint hulladék mindaz, a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt tárgy és anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. Mit jelent ez konkrétan: pl. bútorok csomagolásához használatos kartonok — ha papírmalomba, égetőbe vagy szeméttelepre szállítják, akkor hulladék, ha a bútorgyárba szállítják bútorok csomagolásához, akkor nem hulladék. Lejárt szavatosságú, de még fogyasztható élelmiszer — ha szeméttelepre vagy égetőbe szállítják, akkor hulladék, ha hajléktalanok részére kiosztásra szállítják, akkor nem az. Ezekkel a példákkal csak a kellő jogszabályismeret fontosságára szerettem volna felhívni a figyelmet, remélve, hogy a nehézségek nem rettentik el a vállalkozókat. Ma még nem látjuk világosan, de talán a kormány által tervezett bürokráciacsökkentő csomag ennek a tevékenységi körnek a gyakorlását is könnyíteni fogja.

Évente több mint 2 milliárd tonna hulladék keletkezik az Európai Unióban, és ez a mennyiség évről évre növekszik. Tudatos fogyasztóként mindnyájunk kötelezettsége, hogy a lehető legkevesebb szemetet „termeljük”, de a fuvarozókra, akik esetenként hulladékszállításra kapnak megbízást, ezen túlmenően is számos kötelezettség hárul, amelyek teljesítése a jogalkotók szándéka szerint a lehető legalacsonyabb környezeti terhelést, az illegális tevékenység visszaszorítását célozza.

Az Európai Unió 98/2008/EK irányelve lefektette a hulladékokra vonatkozóan azokat az alapelveket, amelyek mentén a tagállamoknak saját szabályaikat meg kell alkotniuk. A hulladék kezelése során a következő sorrendet kell betartatni: a hulladék keletkezésének megelőzése, lehetőleg többszöri felhasználása, újrahasznosítása, más célú — főként energiatermelésre való — felhasználása, végül lerakása. A hulladékkezelési folyamatban a tagállamoknak együtt kell működniük, biztosítani kell a teljes folyamat átláthatóságát, a veszélyes hulladékoknak az emberi környezetre és egészségre nem ártalmas módon való megsemmisítését, speciális engedélyezési rendszerrel kell a hulladékkezelés szabályszerűségét, ellenőrizhetőségét és jogszerűségét biztosítani, nemzetközi intézkedési tervek és programok kidolgozásával kell a keletkező hulladék mennyiségének csökkentéséhez hozzájárulni. A Magyarországon is kötelező 1013/2006/EK rendelet szabályozza az országhatárokon túl irányuló hulladékszállítást, ennek ismerete minden fuvarozó számára fontos, aki hulladékszállítással kíván foglalkozni. A rendelet fő célkitűzése a környezet védelme érdekében a hulladékszállítások ellenőrzésének erősítése, egyszerűsítése, a jogellenes hulladékszállítások megakadályozása, egyidejűleg beillesztette az uniós jogrendbe a Bázeli Egyezményt és az OECD vonatkozó szabályait. A hulladékgazdálkodás témakörét legrészletesebben a 2000. évi XLIII. törvény szabályozza, amelyet számos kormányrendelet és miniszteri rendelet egészít ki.

Az elmúlt három évben a gazdasági életben, itthon és a világban, bekövetkezett változások miatt a LEF keretében ismét felvetették azt az igényt, hogy – éppen a változások figyelembe vételével – át kell tekinteni a tanulmányok eddigi megállapításait, a stratégia elemeit, ahol szükséges, illeszteni kell a megváltozott, és folyamatosan változó körülményekhez.

Mindezzel párhuzamosan az utóbbi fél évben a Gazdasági Minisztérium és a Fejlesztési Minisztérium részéről is megélénkült az érdeklődés egy átfogó logisztikai stratégia iránt. Ez az érdeklődés megnyilvánult abban is, hogy a Gazdasági Minisztérium háttérintézményét, az IFKA-t kérte fel több, a minisztérium által szervezett fórumon, a logisztika szakmai képviseletére. Mivel az IFKA állandó meghívottja a LEF-nek, adódott az a lehetőség, hogy szoros együttműködésben készüljön el egy, államigazgatási szinten is benyújtható ütemterv a stratégia összeállítására.

Az első szakaszban elérendő célok érdekében módszerkéntegy külső mediátor által vezetett workshop-ot tartottunk,ahol a LEF szervezetei 3-3 tagot delegáltak. Ezzel párhuzamosanmeghívást kaptak a workshopra a Fejlesztésiés a Gazdasági Minisztérium illetékes munkatársai.
A stratégia elkészítésének első szakaszában egy külső mediátor által vezetett workshopot tartottunk, ahol a LEF szervezetei 3-3 tagot delegáltak. Ezzel párhuzamosan meghívást kaptak a workshopra a Fejlesztési és a Gazdasági Minisztérium illetékes munkatársai.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy az előzetes elemzések és a SWOT elemzés elsődleges feladata, hogy munkahipotéziseket adjon az átfogó helyzetelemzéshez, nem pótolhatja a gazdasági és társadalmi környezet pillérek szerinti részletes vizsgálatát.

Mindenképpen sikerként kell elkönyvelnünk, hogy a workshopon részt vettek a Nemzeti Gazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselői. Ebben az összefoglalóban is fontosnak tartjuk az általuk kiemelt tényezők felsorolását megjegyzések nélkül

Az NGM által jelzett tényezők

• ÚSZT közelítésében a logisztikai stratégia egy iparági stratégia.
• A Széll Kálmán terv – második verzió – is az ágazati stratégiák között említi a logisztikát, amikor kitér a szabályozási és egyéb aktuális logisztikai kérdésekre főleg vámkezelés terén)
• A Befektetői Tanács – logisztikai almunkacsoport – támogatja, hogy a logisztikai akciótervből öt éves időtávú stratégia készüljön.
• Az NGM „ágazati versenyképességi szerződések” megkötését készíti elő. Ez mindkét fél részéről az elvárásokat és vállalásokat rögzítené a közös versenyképességi célok elérése érdekében. A legfontosabb általános kormányzati versenyképességi elvárások az alábbiak: bevétel és foglalkoztatottság bővülés.
• Az NGM az NFM-mel közösen dolgoz ki közlekedési stratégiát (hardware – software megközelítés).

Az NFM által jelzett tényezők

• A 2014-20-as uniós fejlesztési periódus feltételei szigorodnak
• EU2020-hoz kell igazodni a nemzeti tervezés során
• elérhető források 20-25 százalékkal csökkennek
• partnerségi szerződés keretében fog történni a folyósítás
• komoly szerepet kapnak az ex ante kondicionalitások (23 stratégia elkészítése, NKS, környezeti hatásvizsgálat, előzetes EU jóváhagyás az infrastruktúra-fejlesztéshez, stb.)
• jelentősen csökkenni fog a vissza nem térítendő támogatások aránya
• a megítélt források 5 százalékát biztonsági tartalékba helyezik (ex post kondicionalitás)
• TEN10 politika felülvizsgálat alatt van. A jövőben törzshálózatok és átfogó hálózatok lesznek, amelyeket 2030-ig és 2050-ig kell kiépíteni. Ez Magyarország esetében mintegy 1500 km közlekedési hálózat fejlesztést jelent. Az előzetesen becsült fajlagos költség: 2-2,5 Mrd Ft/km). Fontos, hogy ezen fejlesztések prioritásainak kijelöléséhez is hozzá tudjon járulni a készülő logisztikai stratégia.
• Fontos, hogy a készülő logisztikai stratégia megfelelő inputokat szolgáltasson a 2014-2020-as uniós támogatási periódus tervezéséhez.

Forrás: mlbkt.hu
A teljes cikket itt éred el a lap alján: http://mlbkt.hu/2012/09/a-logisztika-magyarorszagon-a-jelenlegi-helyzet/

A kormány áldását adta a használatarányos útdíjrendszer kiépítésére. A lehető legmagasabb kilométerdíjak fizetésére köteleznék a kamionosokat.

A fejlesztésre 42 milliárd forintot szánnak, ám arról hallgat a szaktárca, hogy milyen eljárással választják majd ki a költséges infrastruktúra szállítóját. Ha nem lesz nyílt, átlátható eljárásrend, abból Európára szóló botrány lehet, ugyanakkor a feszes határidő csak akkor tartható, ha az Állami Autópálya Kezelő Zrt. maga dönti el, kiket hív meg a tenderre – írja a Népszabadság.

A büdzsé már jövőre 75 milliárd forintos bevételt vár a rendszertől, amelynek papíron 2013. július 1-jén kell startolnia. A kamionosokat – minden fokozatosság nélkül – a lehetséges legmagasabb kilométerdíjak megfizetésére köteleznék. A sztrádákon 85, a főutakon 53 forintot kellene fizetniük kilométerenként, áfa nélkül.

A legkisebb, 3,5 tonnánál nehezebb kéttengelyes teherkocsik tulajdonosainak 39, illetve csaknem 17 forint pluszköltséggel kell számolniuk. A személyautósok viszont egyelőre nem választhatják az új díjfizetési módot, nekik marad a virtuális sztrádamatrica.

Forrás: hir24.hu, a kép pedig a demotivalo.com-ról való