Blog a fuvarbörzékről

2012\09\19

Ez egy szemét ügy - 2. rész

Folytatás innen!

szemét 4.jpgMielőtt nemzetközi hulladékszállításra fogadna el fuvarmegbízást, a vállalkozásnak meg kell szereznie a belföldi hulladékszállítási engedélyt, amelyet a vállalkozás székhelye alapján területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ad ki. Még a sokat próbált vállalkozó számára sem egyszerű ez az eljárás, amelynek részleteit az adott területen illetékes felügyelőség honlapjáról célszerű letölteni, mivel felügyelőségenként lehetnek eltérések. Általános követelmény a cégkivonat és a telephely engedély becsatolása, a megfelelő tevékenységi kör (TEAOR 49.41, 52.10,) feltüntetése a társaság alapító okiratában, az igazgatási szolgáltatási díj befizetése, amely veszélyes hulladékok esetén 144.000 Ft, nem veszélyes hulladékokra 96.000 Ft, ha mindkettőre kér engedélyt, akkor ezek összeadódnak és amennyiben ANTSZ engedélyre is szükség van, annak díja tovább növeli a költségeket. Táblázatos formában kell bejelenteni a szállítani kívánt hulladékfajta részletes felsorolását a 16/2001 (VII.18.) KÖM rendelet alapján.

Ha veszélyes hulladékot kíván szállítani, akkor a bejelentésnek tartalmaznia kell annak ADR szerinti besorolását, UN szám és osztály feltüntetésével, a csomagolási csoport megjelölésével. Információt kell adni — fajtánként — a tervezett éves szállítási mennyiségekről, tonnában. Részletes leírással kell szolgálni a szállítási tevékenységről, beleértve az előkészítés, rakodás, járműtisztítás, mérlegelés tervezett módját. Adatokat kell adni a járművekről, a telephelyről, a hulladékbirtokosokkal kötött szállítási szerződésekről, benyújtva a szándéknyilatkozatokat, szerződéseket. Nem rövid a benyújtandó dokumentumok listája sem, az eddig említetteken túlmenően a járművek hitelesített forgalmi engedélyei, a gépkocsivezetők oktatását igazoló iratok, a belföldi árufuvarozói engedély, környezetvédelmi biztosítás kötvénye stb. További iratokra van szükség, ha veszélyes hulladékot kíván szállítani. A kérelmet 4 példányban kell benyújtani, papír alapon, bekötve, hozzácsatolva valamennyi példányhoz a mellékelendő dokumentumokat, de CD-n vagy floppy-n is be kell nyújtani mindezeket. Ha sikeresen vette ezt az akadályt, és megszerezte a vállalkozás a belföldi hulladékszállítási engedélyt, akkor fogadhat el fuvarmegbízást nemzetközi hulladékszállításra. Érdemes tanulmányoznia a www.orszagoszoldhatosag.gov.hu honlapon található jogszabálygyűjteményt, ahol olvasható teljes terjedelmében az EU 1013/2006/EK rendelete, továbbá ezen rendelet magyar szövegében található fordítási hibák jegyzéke, valamint az 1418/2007/EK rendelet a zöldlistás hulladékok nem OECD országokba való szállításáról, és a 669/2008/EK rendelet a hulladékszállításhoz kapcsolódó bejelentőlap és a kísérő dokumentum kitöltésére vonatkozó utasításokról.

A nemzetközi hulladékszállításban az uniós jogszabály két fontos kategóriát különböztet meg: ezek az ún. „sárga listás” és a „zöld listás” hulladékok. A fent említett jogszabályok tartalmazzák a teljes és pontos felsorolását ezeknek az anyagoknak, általánosságban annyit kell megjegyeznünk, hogy zöld listásak a nem veszélyes és nem kevert hulladékok, sárga listásak a veszélyes és a kevert hulladékok. Ez utóbbiak szállítása mindig engedélyköteles és kísérő dokumentummal adható át nemzetközi fuvarozásra. Bár az engedély beszerzése és a dokumentumok kitöltése a bejelentő/szállítást szervező kötelezettsége, és ő felelős a megadott adatok helytállóságáért is, a fuvarozó csak a bejelentő/szállítást szervező által megfelelően kitöltött és aláírt kísérődokumentummal veheti át fuvarozásra azt a hulladékszállítmányt, amely a sárga listás felsorolásban szerepel. Az ún. zöld listás hulladékok sem szállíthatók azonban megfelelően kitöltött és aláírt kísérő űrlap nélkül. Engedélyköteles szállítmányok esetén a kísérő dokumentum 8. rovatát, zöld listás hulladékok esetén a kísérő űrlap 5. rovatát a fuvarozónak kell a szállítmány átvételekor kitöltenie és aláírnia. A 180/2007 (VII.3.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák a bejelentőlap, a kísérődokumentum és a zöld listás hulladékok kísérő űrlapjának mintáját, valamint azoknak a vámhivataloknak a felsorolását, ahol a hulladékszállítmányok átléphetik az EU határát. Időleges korlátozás vonatkozik néhány EU-tagállamba történő zöld listás hulladékszállításra. A megadott időpontig ezek a szállítmányok is engedélykötelesek (Lengyelországba 2012. december 31-ig, Bulgáriába 2014. december 30-ig, Romániába 2015. december 31-ig.).

Amennyiben a hulladékszállítás nem az EU-n belül történik, további jogszabályokhoz kell igazodni, nevezetesen a már fent említett 1418/2007/EK rendeleten túlmenően a Bizottság 740/2008/EK rendelete, 967/2009/EK rendelete és 837/2010/EU rendelete vonatkozik erre a szállításra. Végül, de nem utolsósorban arra a fontos különbségre kell rámutatnunk, hogy egy adott anyag, amelyet el kell szállítani, hulladéknak minősül-e, vagy sem. Fontos kérdés ez a fuvarozók részére, hiszen téves megítélés esetén számolniuk kell a szabálytalan hulladékkezelés miatt több százezer forintos bírsággal. A 2000. évi XLIII. törvény fogalom meghatározása szerint hulladék mindaz, a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt tárgy és anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. Mit jelent ez konkrétan: pl. bútorok csomagolásához használatos kartonok — ha papírmalomba, égetőbe vagy szeméttelepre szállítják, akkor hulladék, ha a bútorgyárba szállítják bútorok csomagolásához, akkor nem hulladék. Lejárt szavatosságú, de még fogyasztható élelmiszer — ha szeméttelepre vagy égetőbe szállítják, akkor hulladék, ha hajléktalanok részére kiosztásra szállítják, akkor nem az. Ezekkel a példákkal csak a kellő jogszabályismeret fontosságára szerettem volna felhívni a figyelmet, remélve, hogy a nehézségek nem rettentik el a vállalkozókat. Ma még nem látjuk világosan, de talán a kormány által tervezett bürokráciacsökkentő csomag ennek a tevékenységi körnek a gyakorlását is könnyíteni fogja.

Forrás: mkfe.hu, Autóközlekedés 2012/június
Kép: leonardoricardosanto.blogspot.com

2012\09\18

Ez egy szemét ügy - 1. rész

szemét 3.jpgMi a teendő, ha hulladékok fuvarozásával szeretne foglalkozni? Nem csoda, hogy többen visszarettennek, miután az ehhez szükséges jogszabályokról tájékozódnak: az EU tagállamai — köztük hazánk — ugyanis meglehetősen szigorú szabályozással él a hulladékok tárolása, feldolgozása és szállítása terén. A jogalkotás és a hatósági ellenőrzés az évtized derekán kirobbant magyar-német szemétháború után lett még szigorúbb. Mint talán sokan emlékeznek rá: 2006-ban hamis papírokkal hozták hazánkba Németországból azt a 4.700 tonnányi szemetet, melynek csak felét sikerült visszaküldenünk a feladónak.

szemét 2.jpgÉvente több mint 2 milliárd tonna hulladék keletkezik az Európai Unióban, és ez a mennyiség évről évre növekszik. Tudatos fogyasztóként mindnyájunk kötelezettsége, hogy a lehető legkevesebb szemetet „termeljük”, de a fuvarozókra, akik esetenként hulladékszállításra kapnak megbízást, ezen túlmenően is számos kötelezettség hárul, amelyek teljesítése a jogalkotók szándéka szerint a lehető legalacsonyabb környezeti terhelést, az illegális tevékenység visszaszorítását célozza.

szemét 1.jpgAz Európai Unió 98/2008/EK irányelve lefektette a hulladékokra vonatkozóan azokat az alapelveket, amelyek mentén a tagállamoknak saját szabályaikat meg kell alkotniuk. A hulladék kezelése során a következő sorrendet kell betartatni: a hulladék keletkezésének megelőzése, lehetőleg többszöri felhasználása, újrahasznosítása, más célú — főként energiatermelésre való — felhasználása, végül lerakása. A hulladékkezelési folyamatban a tagállamoknak együtt kell működniük, biztosítani kell a teljes folyamat átláthatóságát, a veszélyes hulladékoknak az emberi környezetre és egészségre nem ártalmas módon való megsemmisítését, speciális engedélyezési rendszerrel kell a hulladékkezelés szabályszerűségét, ellenőrizhetőségét és jogszerűségét biztosítani, nemzetközi intézkedési tervek és programok kidolgozásával kell a keletkező hulladék mennyiségének csökkentéséhez hozzájárulni. A Magyarországon is kötelező 1013/2006/EK rendelet szabályozza az országhatárokon túl irányuló hulladékszállítást, ennek ismerete minden fuvarozó számára fontos, aki hulladékszállítással kíván foglalkozni. A rendelet fő célkitűzése a környezet védelme érdekében a hulladékszállítások ellenőrzésének erősítése, egyszerűsítése, a jogellenes hulladékszállítások megakadályozása, egyidejűleg beillesztette az uniós jogrendbe a Bázeli Egyezményt és az OECD vonatkozó szabályait. A hulladékgazdálkodás témakörét legrészletesebben a 2000. évi XLIII. törvény szabályozza, amelyet számos kormányrendelet és miniszteri rendelet egészít ki.

Forrás: mkfe.hu, Autóközlekedés 2012/június
Képek: ominousweather.com, three14creations.com, wanderingblindly.com

szemét hulladék logisztika mkfe

2012\09\17

Logisztika. Magyarország. 2012.

234_kongresszus1.gifRendkívül közhelyes, viszont igaz: ma már senki sem tagadja a logisztika jelentőségét az ország gazdasági fejlődésében és ezen belül versenyképességének növelésében, vagy legalábbis megtartásában. Miközben az elmúlt években egymást követték a különböző ágazati stratégiák, történelmi nevekkel vagy anélkül, nincs kormányzati szinten elfogadott, konzisztens, a logisztikát gazdasági súlyának megfelelően kezelő összetett stratégia. A stratégia hiánya látszólagos: 2004-ben a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság munkacsoportja készítette el a „Magyar Logisztikai Stratégia” c. tanulmányát, amely alapul szolgált a „Nemzeti Logisztikai Stratégia” c. minisztériumi előterjesztésnek 2007-ben, amit a kormány nem tárgyalt. A Logisztikai Egyeztető Fórum megalakulását követően, 2009-ben ismét készült egy – a 2004-es tanulmányt aktualizáló – stratégia tanulmány, amely – annak rendje és módja szerint – bekerült az államigazgatás éppen illetékes szervezetihez.

Az elmúlt három évben a gazdasági életben, itthon és a világban, bekövetkezett változások miatt a LEF keretében ismét felvetették azt az igényt, hogy – éppen a változások figyelembe vételével – át kell tekinteni a tanulmányok eddigi megállapításait, a stratégia elemeit, ahol szükséges, illeszteni kell a megváltozott, és folyamatosan változó körülményekhez.

Mindezzel párhuzamosan az utóbbi fél évben a Gazdasági Minisztérium és a Fejlesztési Minisztérium részéről is megélénkült az érdeklődés egy átfogó logisztikai stratégia iránt. Ez az érdeklődés megnyilvánult abban is, hogy a Gazdasági Minisztérium háttérintézményét, az IFKA-t kérte fel több, a minisztérium által szervezett fórumon, a logisztika szakmai képviseletére. Mivel az IFKA állandó meghívottja a LEF-nek, adódott az a lehetőség, hogy szoros együttműködésben készüljön el egy, államigazgatási szinten is benyújtható ütemterv a stratégia összeállítására.

Az első szakaszban elérendő célok érdekében módszerkéntegy külső mediátor által vezetett workshop-ot tartottunk,ahol a LEF szervezetei 3-3 tagot delegáltak. Ezzel párhuzamosanmeghívást kaptak a workshopra a Fejlesztésiés a Gazdasági Minisztérium illetékes munkatársai.
A stratégia elkészítésének első szakaszában egy külső mediátor által vezetett workshopot tartottunk, ahol a LEF szervezetei 3-3 tagot delegáltak. Ezzel párhuzamosan meghívást kaptak a workshopra a Fejlesztési és a Gazdasági Minisztérium illetékes munkatársai.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy az előzetes elemzések és a SWOT elemzés elsődleges feladata, hogy munkahipotéziseket adjon az átfogó helyzetelemzéshez, nem pótolhatja a gazdasági és társadalmi környezet pillérek szerinti részletes vizsgálatát.

Mindenképpen sikerként kell elkönyvelnünk, hogy a workshopon részt vettek a Nemzeti Gazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselői. Ebben az összefoglalóban is fontosnak tartjuk az általuk kiemelt tényezők felsorolását megjegyzések nélkül

Az NGM által jelzett tényezők

  • ÚSZT közelítésében a logisztikai stratégia egy iparági stratégia.
  • A Széll Kálmán terv – második verzió – is az ágazati stratégiák között említi a logisztikát, amikor kitér a szabályozási és egyéb aktuális logisztikai kérdésekre főleg vámkezelés terén)
  • A Befektetői Tanács – logisztikai almunkacsoport – támogatja, hogy a logisztikai akciótervből öt éves időtávú stratégia készüljön.
  • Az NGM „ágazati versenyképességi szerződések” megkötését készíti elő. Ez mindkét fél részéről az elvárásokat és vállalásokat rögzítené a közös versenyképességi célok elérése érdekében. A legfontosabb általános kormányzati versenyképességi elvárások az alábbiak: bevétel és foglalkoztatottság bővülés.
  • Az NGM az NFM-mel közösen dolgoz ki közlekedési stratégiát (hardware – software megközelítés).

Az NFM által jelzett tényezők

  • A 2014-20-as uniós fejlesztési periódus feltételei szigorodnak
  • EU2020-hoz kell igazodni a nemzeti tervezés során
  • elérhető források 20-25 százalékkal csökkennek
  • partnerségi szerződés keretében fog történni a folyósítás
  • komoly szerepet kapnak az ex ante kondicionalitások (23 stratégia elkészítése, NKS, környezeti hatásvizsgálat, előzetes EU jóváhagyás az infrastruktúra-fejlesztéshez, stb.)
  • jelentősen csökkenni fog a vissza nem térítendő támogatások aránya
  • a megítélt források 5 százalékát biztonsági tartalékba helyezik (ex post kondicionalitás)
  • TEN10 politika felülvizsgálat alatt van. A jövőben törzshálózatok és átfogó hálózatok lesznek, amelyeket 2030-ig és 2050-ig kell kiépíteni. Ez Magyarország esetében mintegy 1500 km közlekedési hálózat fejlesztést jelent. Az előzetesen becsült fajlagos költség: 2-2,5 Mrd Ft/km). Fontos, hogy ezen fejlesztések prioritásainak kijelöléséhez is hozzá tudjon járulni a készülő logisztikai stratégia.
  • Fontos, hogy a készülő logisztikai stratégia megfelelő inputokat szolgáltasson a 2014-2020-as uniós támogatási periódus tervezéséhez.

Forrás: mlbkt.hu
A teljes cikket itt éred el a lap alján: http://mlbkt.hu/2012/09/a-logisztika-magyarorszagon-a-jelenlegi-helyzet/

Ha a logisztikáról vagy éppen az ahhoz köthető szolgáltatásokról is szeretnél többet tudni, akkor találkozzunk az MLBKT 20. Kongresszusán személyesen!

mlbkt logisztika

2012\09\17

Pletyka -> Jó hír -> Rossz hír = Útdíj

1345365081.5357-gossip1-f.jpg

A kormány áldását adta a használatarányos útdíjrendszer kiépítésére. A lehető legmagasabb kilométerdíjak fizetésére köteleznék a kamionosokat.

A fejlesztésre 42 milliárd forintot szánnak, ám arról hallgat a szaktárca, hogy milyen eljárással választják majd ki a költséges infrastruktúra szállítóját. Ha nem lesz nyílt, átlátható eljárásrend, abból Európára szóló botrány lehet, ugyanakkor a feszes határidő csak akkor tartható, ha az Állami Autópálya Kezelő Zrt. maga dönti el, kiket hív meg a tenderre – írja a Népszabadság.

A büdzsé már jövőre 75 milliárd forintos bevételt vár a rendszertől, amelynek papíron 2013. július 1-jén kell startolnia. A kamionosokat – minden fokozatosság nélkül – a lehetséges legmagasabb kilométerdíjak megfizetésére köteleznék. A sztrádákon 85, a főutakon 53 forintot kellene fizetniük kilométerenként, áfa nélkül.

A legkisebb, 3,5 tonnánál nehezebb kéttengelyes teherkocsik tulajdonosainak 39, illetve csaknem 17 forint pluszköltséggel kell számolniuk. A személyautósok viszont egyelőre nem választhatják az új díjfizetési módot, nekik marad a virtuális sztrádamatrica.

Forrás: hir24.hu, a kép pedig a demotivalo.com-ról való

Update: kiírták a tendert is. "Összesen öt nap áll rendelkezésére annak, aki a használatarányos útdíj beszedésére alkalmas rendszer (UD) szállítására pályázna; az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. az Európai Unió hivatalos lapjában (TED) jelentette meg a 42 milliárdos tendert." Lásd: index.hu cikk

fuvarozás logisztika

süti beállítások módosítása